A Belügyminisztérium szakterületének a kormányhivatalok részére megküldött álláspontja alapján tájékoztatom, hogy a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.), valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) vonatkozó rendelkezési értelmében vízjogi fennmaradási-, valamint vízjogi üzemeltetési engedély a következő esetekben adható ki.
Vízjogi fennmaradási engedélyt kell kiadni abban az esetben, ha
a) a fúrt és az ásott kút 1992. február 15. napja után létesült, ugyanis ebben az esetben a kútra vízjogi létesítési engedélyt kellett volna kérni;
b) az ásott kút 1965.július 1. napja után és 1992. február 15. napja előtt létesült és
- annak mélysége az első vízadó réteget követő záróréteget meghaladja;
- élővlzfolyás, csatorna vagy állóvíz medrétől legfeljebb húsz méter, a környezetükre szennyező hatású építményektől (pl. istálló, ól), az egyéb kutaktól, épületektől és a telek határaitól pedig az erre vonatkozó építési előírásokban meghatározott távolságon belül van;
- a víz kiemelése kézi erővel vagy olyan gépi berendezéssel történik, amelynek teljesítőképessége meghaladja a háztartás (háztáji gazdaság) indokolt vízszükségletének kielégítéséhez szükséges mértéket.
Vízjogi üzemeltetési engedélyt kell kiadni abban az esetben, ha
a) az ásott kút 1965.július 1. napja előtt létesült;
b) az ásott kút 1965. július 1. napja után és 1992. február 15. napja előtt létesült és
-mélysége az első vízadó réteget követő záróréteget nem haladja meg;
- élővízfolyás, csatorna vagy állóvíz medrétől legalább húsz méter, a környezetükre szennyező hatású építményektől (pl. istálló, ól), az egyéb kutaktól, épületektől és a telek határaitól pedig az erre vonatkozó építési előírásokban meghatározott távolságban van;
- a víz kiemelés kézi erővel vagy olyan gépi berendezéssel történik, amelynek teljesítőképessége nern haladja meg a háztartás (háztáji gazdaság) indokolt vízszükségletének kielégítéséhez szükséges mértéket;
c) a fúrt kút 1992. február 15. napja előtt létesült és 10 méternél sekélyebb, illetve kézi kiemelésű
vagy 1,5 LE alatti teljesítményű szivattyúval működtetett, kizárólag háztartási célokra használatos.
Hangsúlyozandó továbbá, hogy a Korm. rendelet 27. § (6) bekezdése értelmében az engedély nélkül vagy attól eltérően megvalósított vízilétesítményekkel, vízirnunkákkal kapcsolatos, a vízgazdálkodási bírságra vonatkozó rendelkezések csak a rendelet hatálybalépését követően megvalósított létesítmények esetén alkalmazhatóak. Ennek megfelelően a Vgtv. 29. § (7) bekezdésében meghatározott időponton túl nem szabható ki vízgazdálkodási bírság abban az esetben sem, ha a kutat 1996. július 1. napja előtt létesítették.
A hírdetmény letölthető-nyomtatható : ITT
Kutak eljárásjogi szabályait tartalmazó aktualizált tájékoztató 2018. NOVEMBER
TARTALOM
1. Felszín alatti vízkivétel és hatásai
2. Milyen engedélyt ad ki a jegyző?
3. Mely kutak engedélyezése tartozik a jegyző hatáskörébe?
4. A vízjogi létesítési engedélyezés
5. A vízjogi üzemeltetési engedélyezés
6. A vízjogi fennmaradási engedélyezés
7. A vízjogi megszüntetési engedélyezés
8. A házi ivóvízigény kielégítését szolgáló kutakra vonatkozó további előírások
9. A vízgazdálkodási bírság
10. Gyakran ismételt kérdések (GY.I.K.)
11. Vonatkozó jogszabályok listája
Letölthető-nyomtatható: ITT