Az utóbbi években mind többen állnak vissza vegyes tüzelésre, illetve használnak különféle kandallókat kiegészítő fűtésként. A szilárd tüzeléssel működő berendezések esetében az intenzív fűtés és az alacsony külső hőmérséklet miatt a kéményben megnövekedett huzathatás a kéményben lerakodott korom meggyulladását eredményezheti. A kéménytüzek esetében a koromtűz a leggyakoribb. A koromtüzek kialakulásában számos tényező játszik szerepet, azonban a legmeghatározóbb a korom lerakodása, ezáltal a kürtő leszűkülése. A jelenség magyarázata, hogy a kéményben felfelé haladó füst folyamatosan hűl, a hagyományos falazott kéményben méterenként 15-16 °C-ot.
Bármilyen anyagot égetünk, a füst jelentős mennyiségű vízgőzt is tartalmaz, ez vizes fa égetésénél még intenzívebben jelentkezik. A füstből 50-70 °C között megkezd ődik a pára intenzív kicsapódása a kémény kürtő falára. Az így keletkező folyadék savas kémhatású lesz, és a koromrészecskék a kürtő falán megtapadva egyre vastagodó kátrányos réteget képeznek, amely a füstjáratot leszűkíti. Az intenzív fűtés és a leszűkült füstjárat miatt a kémény belső hőmérséklete megemelkedik, és meggyújtja ezt a kátrányos réteget. A hőszigetelés nélküli hagyományos falazott kéményeknél jellemző ez a folyamat. A kialakult koromtüzet az alábbi fázisok jellemzik:
A koromtűz szakaszai:
- Szakasz (kezdeti tűz fázisa)
- Sűrű, sötét füst lép ki a kéményből
- A hőmérséklet a kéményben kb. 600 °C
- Füstkátrány gyulladási hőmérséklete 485 °C
- Szakasz (égési fázisa)
- A füstkilépés csökken, megszűnik és lángok csapnak ki a kéményfejből
- A hőmérséklet a kéményben ekkor kb. 1000 °C
- Szakasz (kifejlett tűz fázisa)
- Az égés végig kialakul a kürtőben (az égést dübörgő hang kíséri)
- Az égés időtartama 1-3 óra
- Ez a tűz legveszélyesebb szakasza
A koromtüzek mellett kisebb számban ugyan, de a kéményeknél a következő tűz keletkezési okok alakulhatnak
ki:
Kéménybe épített gerenda:
A régebbi építésű épületeknél jellemző, a kb. 400 °C-os füst hatására a kéménybe épített fagerenda beizzik, majd begyullad. Az így kialakult tűz igen veszélyes, mivel a gerendáról a tűz átterjed a fa födém- és a tetőszerkezetre. A régebbi építésű házak padlásán járva érdemes meggyőződni a gerendák elhelyezkedéséről, nincsenek-e beépítve a kémény szerkezetébe. Amennyiben a födém miatt ezt nem lehet vizsgálni, a kéményseprő szolgáltatónál kezdeményezni kell a kémény belső kamerás vizsgálatát.
Koromzsák / tisztítóajtó hiánya, állapota:
A kémények alsó, illetve felső részén a tisztítás miatt nyílásokat létesítenek, melyeket egy nem éghető anyagú ajtóval lezárnak. Ha ezek az ajtók hiányoznak, repedtek, sérültek, akkor a forró égésgázok és az égési szikrák a kéményből kijutnak, és így tüzet okozhatnak.
Repedt kéménytest:
Hasonlóan a sérült kémény ajtónál leírtakra, a forró égésgázok és az égési szikrák a kéménytestből a repedéseken át jutnak ki, és okozhatnak tüzet.
Füstcső helytelen bekötése:
A kéménybe rosszul csatlakoztatott fűtőberendezéseknél fordul elő ez a probléma a nem légmentesen, nem kellő rögzítéssel csatlakoztatott füstcső szétcsúszhat, így a kijutó forró égésgázok okozhatnak tüzet.
Szakszerűtlen kürtőtoldás:
A szakértelem hiányára vezethető vissza ez a tűz keletkezési ok. Leggyakoribb probléma, hogy a kéményt nem, vagy csak kis mértékben falazzák a héjazat fölé, ezért a padláson a kéménybe egy csövet toldanak. A cső és a tetőlécek érintkezési pontjánál, illetve a nem légmentes toldásnál a tűz könnyen átterjed a tetőszerkezetre.
Kéménytüzek megelőzése
- Rendszeresen tisztítsa ki kéményét és tüzelőberendezését! Házilagosan kémény kiégetést soha ne végezzen.
- Gyakran szellőztessen! Soha ne állítson fel tüzelőberendezést olyan helyiségben, ahol a levegőben
tűzveszélyes anyag (pl. oldószert) gőze fordul elő, vagy ahová ilyen levegő beszivároghat!
- Gondoskodjék arról, hogy mindig megfelelő mennyiségű égési levegő álljon rendelkezésre! Ne tömítse le
teljes mértékben az ablakok és ajtók réseit! Egy köbméter földgáz, illetve egy kilogramm tüzelőolaj
elégetéséhez 15-18 m3 levegő szükséges. Egy kilogramm tűzifa elégetése 12-15 m3 levegőt igényel. A
kazánházba, vagy a fűtőhelyiségekbe építtessen szellőzőnyílásokat, és azokat mindig hagyja szabadon!
- Gondoskodjék arról, hogy a tüzelőberendezés helyiségében (a kazánházban) mindig kellő tisztaság legyen!
- Ne tüzeljen el műanyagot, festett és rétegelt, nedves fát, lemezt, falemezt, vasúti talpfát, szemetet,
hulladékot, fáradt olajat! Ezek a környezetet is szennyezik!
- Csak engedélyezett begyújtó anyagot használjon a tüzeléshez!
- Csak a tüzelőberendezéshez engedélyezett tüzelőanyagot használja!
- Szél esetén, vagy alacsony külső hőmérsékletnél a kémények huzata erősen megnőhet. Egy megfelelően
beépített és működő huzatszabályozó sokat segíthet.
- Laza, rosszul záródó kéményajtók, tömítetlen kazántagok, rosszul szigetelt égéstermék-elvezető csövek
csökkentik a hatásfokot, ráadásul ezek tűzveszélyesek is.
- Kéményét és tüzelőberendezését rendszeresen ellenőriztesse szakemberrel!
Kérje a kéményseprő szolgáltatót az Ön biztonsága érdekében a kémény ellenőrzésére!
Teendők kéménytűz esetén:
- Tűzoltóságot értesíteni
- Képeket, éghető anyagot a kémény faláról eltávolítani
- Tüzelőberendezésen égési levegőszabályozó kart elzárni a levegő- utánpótlás csökkentése
- Kéménytüzet felügyelni kell a tűzoltóság kiérkezéséig, a pincétől a padlásig
- Kéménytüzet vízzel oltani tilos! (a kémény belső hőmérséklete kb. 1000 °C)
- Kéményseprő szolgáltatót tájékoztatni
Tűzoltóság hívószáma: 105
Nemzetközi segélyhívó szám: 112
Égéstermék elvezetők (kémények) ellenőrzésével, tisztításával és műszaki
felülvizsgálatával, és műszaki vizsgálatával kapcsolatos tudnivalók: