Tudnivalók a kéménytűzről

Az utóbbi években mind többen állnak vissza vegyes tüzelésre, illetve használnak különféle kandallókat kiegészítő fűtésként. A szilárd tüzeléssel működő berendezések esetében az intenzív fűtés és az alacsony külső hőmérséklet miatt a kéményben megnövekedett huzathatás a kéményben lerakodott korom meggyulladását eredményezheti. A kéménytüzek esetében a koromtűz a leggyakoribb. A koromtüzek kialakulásában számos tényező játszik szerepet, azonban a legmeghatározóbb a korom lerakodása, ezáltal a kürtő leszűkülése. A jelenség magyarázata, hogy a kéményben felfelé haladó füst folyamatosan hűl, a hagyományos falazott kéményben méterenként 15-16 °C-ot.

Bármilyen anyagot égetünk, a füst jelentős mennyiségű vízgőzt is tartalmaz, ez vizes fa égetésénél még intenzívebben jelentkezik. A füstből 50-70 °C között megkezd ődik a pára intenzív kicsapódása a kémény kürtő falára. Az így keletkező folyadék savas kémhatású lesz, és a koromrészecskék a kürtő falán megtapadva egyre vastagodó kátrányos réteget képeznek, amely a füstjáratot leszűkíti. Az intenzív fűtés és a leszűkült füstjárat miatt a kémény belső hőmérséklete megemelkedik, és meggyújtja ezt a kátrányos réteget. A hőszigetelés nélküli hagyományos falazott kéményeknél jellemző ez a folyamat. A kialakult koromtüzet az alábbi fázisok jellemzik:

A koromtűz szakaszai:

1. Szakasz (kezdeti tűz fázisa)

• Sűrű, sötét füst lép ki a kéményből
• A hőmérséklet a kéményben kb. 600 °C
• Füstkátrány gyulladási hőmérséklete 485 °C

2. Szakasz (égési fázisa)

• A füstkilépés csökken, megszűnik és lángok csapnak ki a kéményfejből
• A hőmérséklet a kéményben ekkor kb. 1000 °C

3. Szakasz (kifejlett tűz fázisa)

• Az égés végig kialakul a kürtőben (az égést dübörgő hang kíséri)
• Az égés időtartama 1-3 óra
• Ez a tűz legveszélyesebb szakasza

A koromtüzek mellett kisebb számban ugyan, de a kéményeknél a következő tűz keletkezési okok alakulhatnak

ki:

Kéménybe épített gerenda:

A régebbi építésű épületeknél jellemző, a kb. 400 °C-os füst hatására a kéménybe épített fagerenda beizzik, majd begyullad. Az így kialakult tűz igen veszélyes, mivel a gerendáról a tűz átterjed a fa födém- és a tetőszerkezetre. A régebbi építésű házak padlásán járva érdemes meggyőződni a gerendák elhelyezkedéséről, nincsenek-e beépítve a kémény szerkezetébe. Amennyiben a födém miatt ezt nem lehet vizsgálni, a kéményseprő szolgáltatónál kezdeményezni kell a kémény belső kamerás vizsgálatát.

Koromzsák / tisztítóajtó hiánya, állapota:

A kémények alsó, illetve felső részén a tisztítás miatt nyílásokat létesítenek, melyeket egy nem éghető anyagú ajtóval lezárnak. Ha ezek az ajtók hiányoznak, repedtek, sérültek, akkor a forró égésgázok és az égési szikrák a kéményből kijutnak, és így tüzet okozhatnak.

Repedt kéménytest:

Hasonlóan a sérült kémény ajtónál leírtakra, a forró égésgázok és az égési szikrák a kéménytestből a repedéseken át jutnak ki, és okozhatnak tüzet.

Füstcső helytelen bekötése:

A kéménybe rosszul csatlakoztatott fűtőberendezéseknél fordul elő ez a probléma a nem légmentesen, nem kellő rögzítéssel csatlakoztatott füstcső szétcsúszhat, így a kijutó forró égésgázok okozhatnak tüzet.

Szakszerűtlen kürtőtoldás:

A szakértelem hiányára vezethető vissza ez a tűz keletkezési ok. Leggyakoribb probléma, hogy a kéményt nem, vagy csak kis mértékben falazzák a héjazat fölé, ezért a padláson a kéménybe egy csövet toldanak. A cső és a tetőlécek érintkezési pontjánál, illetve a nem légmentes toldásnál a tűz könnyen átterjed a tetőszerkezetre.

Kéménytüzek megelőzése

1. Rendszeresen tisztítsa ki kéményét és tüzelőberendezését! Házilagosan kémény kiégetést soha ne végezzen.
2. Gyakran szellőztessen! Soha ne állítson fel tüzelőberendezést olyan helyiségben, ahol a levegőben

tűzveszélyes anyag (pl. oldószert) gőze fordul elő, vagy ahová ilyen levegő beszivároghat!

3. Gondoskodjék arról, hogy mindig megfelelő mennyiségű égési levegő álljon rendelkezésre! Ne tömítse le

teljes mértékben az ablakok és ajtók réseit! Egy köbméter földgáz, illetve egy kilogramm tüzelőolaj

elégetéséhez 15-18 m3 levegő szükséges. Egy kilogramm tűzifa elégetése 12-15 m3 levegőt igényel. A

kazánházba, vagy a fűtőhelyiségekbe építtessen szellőzőnyílásokat, és azokat mindig hagyja szabadon!

4. Gondoskodjék arról, hogy a tüzelőberendezés helyiségében (a kazánházban) mindig kellő tisztaság legyen!
5. Ne tüzeljen el műanyagot, festett és rétegelt, nedves fát, lemezt, falemezt, vasúti talpfát, szemetet,

hulladékot, fáradt olajat! Ezek a környezetet is szennyezik!

6. Csak engedélyezett begyújtó anyagot használjon a tüzeléshez!
7. Csak a tüzelőberendezéshez engedélyezett tüzelőanyagot használja!
8. Szél esetén, vagy alacsony külső hőmérsékletnél a kémények huzata erősen megnőhet. Egy megfelelően

beépített és működő huzatszabályozó sokat segíthet.

9. Laza, rosszul záródó kéményajtók, tömítetlen kazántagok, rosszul szigetelt égéstermék-elvezető csövek

csökkentik a hatásfokot, ráadásul ezek tűzveszélyesek is.

10. Kéményét és tüzelőberendezését rendszeresen ellenőriztesse szakemberrel!

Kérje a kéményseprő szolgáltatót az Ön biztonsága érdekében a kémény ellenőrzésére!

Teendők kéménytűz esetén:

1. Tűzoltóságot értesíteni
2. Képeket, éghető anyagot a kémény faláról eltávolítani
3. Tüzelőberendezésen égési levegőszabályozó kart elzárni a levegő- utánpótlás csökkentése
4. Kéménytüzet felügyelni kell a tűzoltóság kiérkezéséig, a pincétől a padlásig
5. Kéménytüzet vízzel oltani tilos! (a kémény belső hőmérséklete kb. 1000 °C)
6. Kéményseprő szolgáltatót tájékoztatni

Égéstermék elvezetők (kémények) ellenőrzésével, tisztításával és műszaki
felülvizsgálatával, és műszaki vizsgálatával kapcsolatos tudnivalók: