Természetjáróknak - Túraútvonalak, túrázási lehetőségek a Sárréten

Kerékpártúra - 1

 

A Körös-Maros Nemzeti Park Réhelyi Látogatóközpontjából kiinduló kerékpáros túraútvonal Ecsegfalva felé halad a műúton. A településre beérkezve, és azon áthaladva a Hortobágy-Berettyó folyó hídjánál jobbra kell a gátra rákanyarodni, ami bevezet Bucsára. A településen keresztülhaladva jobb kéz felé a jelzett leágazásnál földút vezet Kertészszigetre. Innen a kiindulási úthoz hasonlóan a Dévaványa felé vezető műúton térhetünk vissza a Réhelyi Látogatóközpontba.

 

Az útvonal összesen: kb. 52 km hosszúságú.

A látogatóközpontban jelenleg 35 db kerékpár kölcsönözhető.

 

Ecsegfalváig a műúton haladva elmegyünk a nemzeti park Túzokvédelmi Állomása mellett, mely csak külön engedéllyel látogatható. Éppen ezért az állomás nádtetős épületeit csak az útról csodálhatjuk meg. Itt zajlik már több, mint 30 éve a térség veszélyeztetett túzokállományának fészekalj-mentése. Korábban ez a terület is a túzokok megóvása miatt lett védett.

 

A túzok / Otis t.tarda Linné / az elmúlt században még Európa valamennyi országában megtalálható volt. Az előretörő nagyüzemi tevékenység, az intenzív vegyszerhasználat, a folyamatos zavarás és a tájátalakító munkálatok lecsökkentették a túzok élőhelyét, csökkentették táplálékforrásait, így beszűkültek életlehetőségei. Ennek hatására ma már csak néhány európai ország büszkélkedhet e csodálatos madárral, köztük kiemelt helyen van hazánk. A túzok világállományának jelentős része az ázsiai pusztákon él. Hazánkban a legújabb számlálási adatok szerint mennyisége meghaladja az 1 500 példányt.

 

Európa legnagyobb testű madara: a túzok

 

Európa legnagyobb testtömegű madara fokozottan védett. Jelenlegi természetvédelmi értéke 1 000 000 Ft. A mezőgazdasági munkák során előkerült és veszélyeztetett fészekaljak kerülnek a Túzokvédelmi Állomásra, ahol a tojások kikeltetése után mesterségesen nevelik fel a fiókákat, majd kifejlett korukban repatriálják, azaz visszatelepítik őket a szabadba, a természetes élőhelyükre. Erről a védelmi munkáról, ill. a túzokról szóló kiállítás és egy 25 perces DVD-film a kiindulás helyén, a látogatóközpontban megtekinthető. Ugyanitt élőben is megfigyelhetőek a túzokok.

 

A keltetőállomástól tovább haladva jobb- és baloldalt szikes pusztarészek és szántók váltogatják egymást. Ezeken a területeken tavasszal vonuló vagy táplálkozó madárfajok láthatók: pl. bíbicek, nagy godák, piroslábú cankók, galambok és néha túzokok is. Október táján a Hortobágyról a kardoskúti Fehér-tóra tartó darvak ezrei vonulnak át a térség légterén.

 

A következő állomáshelyen, Ecsegfalván, a főtéren áll az a templom, amely még a mai napig sem készült el teljesen. 1930-ban határozták el az itt élők, hogy létrehozzák a templomot, majd 1942-ben állami segítséggel meg is indult az építkezés, de a háború miatt nem sikerült befejezni. Újabb lendületet 1994-ben kapott a munka, amikor Kay Lajos amerikai festő felesége - ecsegfalvi rokonait támogatva - egy oltárképet adományozott a templomnak.

 

Az ecsegfalvai templom

 

A településen keresztülhaladva a hídfőig kell menni és ott jobbra letérni. A gát mentén érdekes vízi élővilággal ismerkedhetünk meg. Szinte állandóan láthatók a sekély víz szélén szürke, vagy vörös gémek, esetleg kócsagok, bakcsók. A nádas rejtekéből vadrécék, vöcskök, szárcsák úsznak elő a türelmes megfigyelő örömére. A nádas felett gyakran megjelenik egyetlen ott költő ragadozó madarunk, a barna rétihéja. A folyókanyarulatok közé ékelődött puszták, az ún. „zugok" száraz, szikes pusztai növény- és állatfajokat rejtenek. Egyes években, különösen kisemlősök túlszaporodása idején, 10-12 párban fészkel itt a réti fülesbagoly. Parlagi sas két évben is próbálkozott költéssel az ürgés pusztákon. A szétszórtan elhelyezkedő pusztai tanyák, vagy majorok tetőszerkezetében szinte rendszeresen megfigyelhető az itt költő kuvik. Őszi időben a szikes gyepekre megérkeznek a téli kenderikék, a parlagokra, szántókra a kék galambok több százas csapatai. A fenyőrigók is jelentős számban vonulnak át,  ill. telelnek ezeken a pusztákon, ligetesekben.

 

A térségben csak egyetlen, állandó vízfelület található, a már említett Hortobágy-Berettyó folyó. A faunisztikai vizsgálatok 42 halfaj előfordulását bizonyították a folyóban, számukra a sekély vizű, lassan kanyargó folyó kitűnő ívóhelyet biztosít. Közülük legjelentősebb a hajdan tömegesen előforduló réti csík. Jellemző a fokozottan védett vidra előfordulása is.

 

Növényvilágát tekintve számos értéket mondhat magáénak e folyószakasz. Felszínén a tündérfátyol szép állománya él, terjedőben van a kolokán, itt tenyészik a rucaöröm és a sulyom. A pusztai zsombékosok legritkább növénye a rejtetten előforduló buglyos boglárka. A réti őszirózsa és a sziki sóvirág a térségben ősszel tömegesen nyíló, lila színű virágfajaink.

 

Bucsán keresztülhaladva érdemes belülről is megtekinteni a Jézus Szíve-templomot, melynek érdekessége, hogy pontos másolatát 1926-ban a romániai Monospetrin szentelték fel. A bucsai templomot viszont már jóval korábban, 1914-ben átadták a híveknek. Mindkettő gróf Széchenyi Miklós püspök hagyatékából épült. Bennük eredeti festmények, ikonok tekinthetők meg, többek között a püspök húga által festett oltárkép is.

 

A bucsai Római katolikus (Jézus Szíve) templom

 

Aki szereti a néphagyományokat, a kézművességet, az felveheti a kapcsolatot a településen működő Bucsai Kézműves és Hagyományőrző Egyesülettel, megtekintheti az általuk és az önkormányzat által kialakított és működtetett tájházat (Akácos út 13.) és a Helytörténeti Múzeumot (Petőfi u. 4.), esetlegesen kézműves bemutatón, foglalkozáson is részt vehet. (Bővebb információ az egyesület elnökétől kérhető: Bíró Endre 06/30-382-6336, vagy e-mail: endre01@gmail.com).

 

A településtől jobb kéz felé terül el a nemzeti park egyik védett blokkja, Kisbucsa. A változatos tájszerkezetű terület jellemző növényzete az ecsetpázsitos kaszálórét, amely a túzokok számára jó fészkelőterületet biztosít. Bucsa után a műút mellett kétoldalt parányi pusztafoltokat találunk az agrártáblák közé ékelődve. Mindkét élőhelyen megpillanthatjuk a fent felsorolt növény- és állatfajok bármelyikét.

 

Körülbelül 12 km kerekezés után megérkezünk Kertészszigetre. Ez a falu Békés megye legkisebb települése, 500 lakosa van. Kertészszigettől 15 km megtétele után visszatérünk a kiindulási helyre, a Réhelyi Látogatóközpontba. A központban a korábban már említett látnivalók mellett megtekinthetők az őshonos magyar háziállatfajok és fajták, (bivaly, magyar szürke szarvasmarha, mangalica sertés, cigája és racka juh, szamár) ezenkívül állandó és időszakos kiállítások várják az idelátogatókat. Bejárható a Réhelyi tanösvény is, amely 1,5 km hosszúságú gyalogos túrát jelent.

 

A bemutató épületében büfé üzemel, szálláshelye pedig 48 fő elszállásolására szolgál. További információ: 06-66-483-083 vagy 06-30-445-2409.

 

Kerékpártúra - 2

 

Körös-Maros Nemzeti Park Réhelyi Látogatóközpont - vasúti töltésen Dévaványára - földúton Körösladányba - vissza gáton és földúton KMNP Réhelyi Látogatóközpontba. Kerékpárkölcsönzés a Látogatóközpontban lehetséges.

 

A Körös-Maros Nemzeti Park Réhelyi Látogatóközpontjából kiinduló második kerékpáros túraútvonal a tanösvény mentén halad egy ideig. Pontosan 7 állomás mellett kell elhaladni.

 

A kihelyezett információs táblák rövid ismertetőt adnak a mikroélőhelyek természeti értékeiről, felhívják a figyelmet az itteni látnivalókra. Először az elmocsarasodott csatorna és a mesterséges kistó élőhelyeit mutatják be, majd a szikes puszta jellemző állat- és növényfajaival ismerkedhet a látogató. Az előző helyen a gyakori vízi, vízparti élőlények kerülhetnek szem elé, mint pl. a kecskebéka, a különböző varangyfajok, a zöld levelibéka, az acsák, a szitakötők és a légi vadászok ismertebb képviselői, valamint a gém és a récefélék. A sulyom, a nád, a gyékény pedig a nádi énekesek jellemző búvóhelye.

 

A szikes pusztákon a tavasszal gyakori vadvizek költésre csábítják a bíbicet, a nagy godát, a piroslábú cankót, míg a szárazabb felszínek a mezei pacsirta fő élőhelyei. A 4. állomásnál Európa legnagyobb testű madaráról, a túzokról olvashat az érdeklődő. Az itt található megfigyelőtorony rálátást biztosít a fokozottan védett területre, ahol kora tavasszal megfigyelhetők a dürgő, nászruhás túzokkakasok.

 

Az újabb állomásnál a mezőgazdasági területek természetvédelmi szerepéről s az itt élő állat- és növényfajokról olvasható rövid összefoglaló. Kiemelt helyük van a szántóföldi kultúrák peremszegélyein található gyomnövényeknek (pipacs, ebszékfű, pipitér és szarkaláb) és a mezőgazdasági területeken táplálkozó apró rágcsálóknak, valamint az általuk idecsalt ragadozó madaraknak, melyek közül az ölyvek és vércsék láthatók leggyakrabban.

 

Innen az út a volt vasúti töltésen balra, Dévaványa felé halad tovább. Közben megtekinthetjük az ember által telepített fák és bokrok információs tábláját, ahol az akácról, a fűzről, a vadrózsáról és a fekete bodzáról olvashatunk bővebben.

 

Rövid kerekezés után bal kéz felől meglátjuk Borszeg hodályait. Innen rövidesen kövesút vezet tovább, s közben elhaladunk Csordajárás változatos vegetációjú szikes pusztája mellett. A figyelmes szemlélő balra tekintve egy kiserdőt pillanthat meg, ahol az egyébként is előforduló, gyakori fajok mellett kék vércséket is láthatunk. Ez az út egy kereszteződésbe torkollik, ahol a túrázó a szemben lévő Ramóna vendéglőben elfogyaszthat egy üdítőt vagy megpihenhet egy rövid időre.

 

Innen az út a város egykori főútján, a Szeghalmi úton a Sziget nevű határrész felé halad. Ez a terület eszményi telelő-, dürgő- és élőhelye a túzokoknak. Szinte az év bármely szakaszában találkozhatunk itt velük. A közeli erdőben korábban szirti sas is fészkelt. A szárazabb periódusok kedveznek a ritka védett emlős, az ürge szaporodásának.

 

Károlyderék is kiemelt, kedvelt dürgőhelye a túzokoknak. Itt is gyakran megfigyelhetjük a dürgő kakasokat, amelyek násztáncuk közben hófehér, kinyíló rózsához hasonlítanak.

 

Pakac érintésével érkezünk Körösladányba a temető melletti úton. A településen keresztülhaladva Köröstarcsa irányában érjük el a Sebes-Körös hídját, ahol az itteni oldalon maradva letérünk a folyópart gátján jobbra. Kellemes vízparti környezet vesz bennünket körül, ahol a békák különféle fajainak, a szárcsáknak, a vízityúkoknak, a vöcsköknek és a récéknek a jellegzetes hangjait hallhatjuk. Utunk során helyenként a szürke vagy a ritkább vörös gém egyes példányait rebbentjük fel. Időnként pedig nagy kócsagok is láthatók. Van, ahol kilátás nyílik a nyílt vízfelszínre, de a csendesebb szakaszokon már nádfüggöny takarja el előlünk a kilátást a folyóra. A nádas és a szegélyerdők jellemző, apró énekeseinek trillái kísérnek végig bennünket az ártéren (nádirigó, nádi poszáta fajok, nádi tücsökmadár), az erdők mélyéről és a körülöttük lévő bokrosokból pedig a fülemülék, a poszáták, a füzikék, a rigók éneke hallható. Tavasszal, fészkelés idején gyakori a nádasok fölött a kakukk, amint tojásai számára megfelelő helyet keres a nádi énekesek fészkében. Hangja messziről elárulja, ugyanúgy, mint az alkonyatkor megszólaló bölömbikát. Szinte késő őszig látható a nádasok körül az imbolygó röptű barna rétihéja, amely az egyetlen nádasban költő, hazai ragadozó madárfajunk.

 

Körülbelül 3 km megtétele után jobbra kanyarodva jutunk el Körösladány határához (tábla jelzi), ahonnan visszakanyarodunk Dévaványa felé, majd a település felé vezető műútra térünk, s beérünk a városba.

 

Dévaványa történetéről, néphagyományairól legtöbbet a helyi Bereczki Imre Helytörténeti Gyűjtemény mesél az érdeklődőknek. Hétfő és vasárnap kivételével minden nap 13-17 óráig látogatható, más időpontban előzetes egyeztetés alapján. (Telelefon: 06-66/485-040, Dévaványa, Széchenyi u. 8.) Végighaladva a főtéren, balra a postát, majd a Polgármesteri Hivatal épületeit tekinthetjük meg. A balra lévő utcában pedig az állami és az egyházi iskola található. A főtéren lévő parkban áll a világháborús emlékmű, s itt található a református és a katolikus templom is.

 

A Világháború áldozatainak állított emlékmű Dévaványán

 

A neoklasszicista stílusban épült Református templom Dévaványán

 

A dévaványai Katolikus templom műemlék jellegű épület, késő-barokk, klasszicizáló stílusban

 

Tovább haladva balra és jobbra üzletek, vendéglátóhelyek mellett visz az út, s elmegyünk a Ladányi Mihály Könyvtár mellett is. Rövidesen egy nagyobb útkereszteződéshez érve, balra, Kisújszállás irányába kell továbbmennünk. Néhány száz méter után, bal oldalon találjuk a Városi Strandfürdőt, s közvetlen szomszédságában a sportpályát, mellette pedig a MOL-benzinkutat. A strand május elsejétől van nyitva. Tiszta, feszített víztükrű medencéi felüdülést jelenthetnek a kerékpározásban megfáradt utazók számára.

 

A lazítás után Kisújszállás irányába haladunk tovább. Elhagyva a települést, 6 km megtétele után visszatérünk a Réhelyi Látogatóközpontba. A látogatóközpont programjairól az előző kerékpáros túraútvonal leírásában részletesebben is olvashatnak. (Tel.: 06-66/483-083 vagy 06-30/ 445-2409). Ez a túraútvonal maximum 50 kilométer hosszúságú.

 

A kerékpártúrák térképének megtekintése

 

Kerékpártúra - 3

 

A következő kerékpáros túra Füzesgyarmatról indul a Berettyó gáton át Szeghalomra és vissza kerékpárúton Füzesgyarmatra. A túra útvonala kb. 28 km.

 

Túránk kiindulási pontja a Katélypark Fürdő, ahol lehetőség van kerékpárt bérelni. A helyszín könnyen megközelíthető autóval, busszal és vonattal egyaránt. Füzesgyarmaton a Kossuth utcán kerekezve az első látnivaló a Szitás Erzsébet Képtár, ahol a névadó művésznő állandó kiállítását tekinthetjük meg.

 

A túra kindulási pontja a füzesgyarmati Kastélypark Fürdő - Itt a fürdő főbejárata látható

 

A város központjából a Széchenyi utcán haladva jobbra a Simonyi utca 1. szám alatt találjuk a Csánki Dezső Helytörténeti Egyesület által működtetett Tájházat. A XIX. század végén épült kisgazdaházban a Sárrét népi életét bemutató helytörténeti kiállítás mellett emlékszobát kapott a település jeles parasztköltője, Hegyesi János,  és látható itt egy kovácsműhely is. A lakóház első szobája az 1950-es éveket idézi.  A többi helyiségben régi használati tárgyakat, eszközöket és a település történetére vonatkozó dokumentumokat állítottak ki. Az érdekes tárlaton Szabó Imre kalauzolja a vendégeket.

 

A tájház bemutatja, hogy az 1900-as évek közepén milyen volt egy parasztiparos lakóháza. A tájházat a Csánki Dezső Helytörténeti Egyesület hozta létre és üzemelteti.

 

A Simonyi utcáról visszatérve a Szabadság térre láthatjuk a bányászok védőszentjét ábrázoló Szent Borbála szobrot, valamint egy ritkaságnak számító neobarokk stílusú kutat. A Baross utca 1/1. szám alatt megérkezünk Füzesgyarmat legújabb látványosságához, Galambos Sándor hintókészítő műhelyéhez. A Baross utcai műhelyben készülő hintók már eljutottak a világ minden tájára.

 

A neobarokk stílusban stílusban épült díszkút a füzesgyarmati főtéren található

 

Ugyancsak a főtéren látható a bányászok védőszentjét ábrázoló Szent Borbála szobor

 

A Szabadság térről továbbhaladva a Mátyás utcán elhagyjuk a települést. A helységnévtáblától néhány száz méterre a Gergely- és a Németh tanyákat elhagyva a Darvas felé vezető műúton haladunk tovább egészen a vargazugi gátőrházig. Jobbra fordulva a Berettyó-gáton kerekezünk tovább Szeghalom felé. Innen széttekintve messzire ellátunk, utunkat jobbra halastó, művelt szántók, lucernások, legelők, erdők, facsoportok szegélyezik, balra a folyó látható.

 

Természetvédelmi szempontból is értékes a hosszúi erdő. Telepített vízparti erdő, (fenyővel elegyes szlavón tölgyes), melynek madárvilága és aljnövényzete értékes ritkaság. Ilyen a védett lappantyú, az erdei pinty, a citromsármány és a barát poszáta. A fenyvesben karvaly és egerészölyv költ. A folyó közelsége párásabb klímát biztosít egyes páfrányféléknek, tavasszal virít a nyúlánk sárma, és néhány orchideaféle, így a békakonty, a fehér- és a kardos madársisak.

 

A gáton kerékpározva jellegzetes alföldi hangulat ragadhat el minket, ha hallhatjuk a sordély, és a mezei pacsirta énekét, vagy a mezei tücskök muzsikáját.

 

Szeghalomra beérve a hídnál jobbra fordulva menjünk végig a Kossuth utcán a Szabadság téri park jobb oldalán látható a katolikus templom kertjéig. Itt található a környék egyetlen fatornya. A helyi születésű Tildy Zoltán (egykori köztársasági elnök) nevét viselő főutcán a 14. szám alatt találjuk a Sárréti Múzeumot, ahol színvonalas kiállítások várnak ránk. Szemben láthatjuk az egykori szálloda és úri kaszinó épületét, melyben ma iskola, és civilház működik.

 

A szeghalmi Római katolikus templom és a fa harangláb

 

A Mundérba bújt történelem című tárlat a Tildy Zoltán utca és Ady Endre utca kereszteződésénél a volt fiú kollégium épületében tartogat meglepetést. Túri János, fiatal tűzoltó magángyűjteménye minden elismerést megérdemel. Az évi 3000 látogató rengeteg egyenruhát, fegyvert, felszerelést, kiegészítőt, kitüntetést, rangjelzést láthat a világ minden tájáról. A tárlatvezető nagy szakértelemmel és elhivatottsággal mesél minden egyes darabról a látogatók örömére.

 

A református templom mögött emléktábla jelzi az utolsó sárréti boszorkány perének és megégetésének emlékét.

 

Szeghalom nevezetességei után megfordulunk és visszamegyünk a Tildy, majd Kossuth utcákon, és rátérünk a Szeghalmot Füzesgyarmattal összekötő kerékpárútra.

 

Az út bal oldalán természetvédelmi területet jelző tábla mutatja a szeghalmi Kék-tó helyét. Főként esőzések után érdemes itt megállni és körbenézni. Sajnos a terület állandó vízutánpótlás nélkül maradt, így hajdani népes vízi világának nyomai is alig láthatók. A réti madarak azonban megmaradtak, kakukk, kék- és vörös vércse, búbos banka, mezei pacsirta, az elhagyott szarkafészkekben erdei fülesbagoly költ ezen a területen. A növényritkaságok közül sárgul a mocsári nőszirom, a gyepen és csatornaparton magyar zsálya, bókoló bogáncs, védett nyúlánk sárma, macskahere található.

 

Ennyi látnivaló és kerekezés után meglehetősen fáradtan érkezünk vissza a Kastélypark Fürdőhöz, ahol kipihenhetjük magunkat.

 

A Kerékpártúra - 3 térképének megtekintése

 

Kerékpártúra - 4

 

A túra útvonala a Szeghalom-Vésztő közötti Körös-hídtól, (a Vidra Tanyától) indul közúton a vésztő-mágori Történelmi Emlékparkba, innen Vésztőre, majd vissza a Vidra Tanyára. (kerékpárkölcsönzés itt lehetséges) Az útvonal hossza kitérőkkel kb. 32-34 km.

 

Szeghalmot Vésztő irányában elhagyva a Sebes-Körös folyón a Foki-hídon átkelve érjük el a Fok-közi területet, és itt a híd lábánál a Vidra Tanyát. Megközelítése Szeghalom felől buszjárattal a legegyszerűbb, hiszen a Vésztő felé tartó járatoknak éppen az épület előtt van az egyik megállóhelye, de a vállalkozó kedvűek gyalogosan is megtehetik a Szeghalomtól kb. 4-4,5 km szakaszt. A Vidra Tanyánál van lehetőség kerékpárkölcsönzésre, szállásfoglalásra és étkezésre, illetve innen indul ki kerékpáros túraútvonalunk is.

 

Fok-közön találkozik a szabályozott Körös ásott medre a múlt században leválasztott közel 60 km-es Holt-Sebes-Körössel, amelynek felső vége Körösnagyharsányban található és a hajdani Sárrét belvizeit gyűjti össze, komoly belvízvédelmi funkciókat is ellátva, valamint zöldfolyosót képezve a Biharugrai Tájvédelmi Körzet és a Mágori Természetvédelmi Terület között. E tájegység csodálatosan gazdag élővilágnak ad otthont, melyet legjobban csónakból figyelhetünk meg.

 

A Vidra Tanyától Vésztő irányába közúton indulunk el. Az út melletti legelő arról híres, hogy Sinka István költő e területen volt utoljára számadó juhász, és innen költözött be Vésztőre, így több költeménye is őrzi ezt a tájat. Tipikus sárréti puszta, legelő ez a terület, ahol gyakran találhatunk facsoportokat, kisebb erdőket, fasorokat, vízelvezető árkokat.

 

Kb. 3 km megtétele után érjük el a mágori majort, ami régen Wenckheim-birtok volt, kastéllyal, cselédházakkal és istállóépületekkel. Ma részben az Eljáda Alapítvány magániskolája, részben pedig egy mezőgazdasági vállalkozás működik itt.

 

Mellette terül el Mágor puszta természetvédelmi területének egy része, amelynek úthoz közeli, délnyugati szegletében egy kilátótorony található, ahol megpihenhetünk egy időre. A toronyból széttekintve jól megfigyelhetők a tájra jellemző növénytársulások.

 

Innen kb. 2 km kerekezés után elérjük a Vésztő-Mágori Történelmi Emlékhelyet. A Mágor-domb és közvetlen környezete 1978-ban került régészeti és természetvédelmi kettős védelem alá, mindössze 13 hektáros területen. A folyamatos bővítések eredményeként a Holt-Sebes-Körös ölelésében húzódó, mintegy 946 hektáros terület Mágor-puszta elnevezéssel a Körös-Maros Nemzeti Park területi egysége. A védett területen csak gyalogosan lehet közlekedni, de lehetőség van kerékpárok tárolására, büfé, mosdó, zuhanyzó használatára.

 

A Vésztő-Mágori Történelmi Emlékhely

 

A kettős Mágor-halom hordozza egyrészt az új kőkortól a bronzkorig itt élt emberek történeti emlékeit, másrészt őrzi a Csolt nemzetség monostorából (XI. század) átépített kolostortemplom (XII. század) romjait. A kettős domb területén végzett feltáró munka eredményeként őskori települések maradványai, Árpád-kori templomok, valamint a monostorrom maradványai kerültek napvilágra. A restaurált monostorfalak alatt húzódó - a templom építőanyagának felhasználásával 1810-1812-ben épített - Wenckheim-féle borospincében a templomok építészeti múltját és leleteit bemutató múzeumot rendeztek be. A vele szemben lévő dombban pedig "in situ" (természetes helyén, eredeti helyzetben) mutatják be a feltárt őskori tell (telep) részleteit. Az őskori feltárás leletanyagát eredeti helyükön, szó szerint keresztmetszetben mutatják be a régészek.

 

A védett terület élővilágát - szemléltető táblákkal kiegészített - kb. 500 m hosszú tanösvény bejárásával ismerhetjük meg, amely a Vésztő-Mágori Történelmi Emlékhely bejáratához vezető út mellett indul és a Mágor-dombhoz vezet. Az útvonal bejárásával megismerhetőek a védett terület természeti és kultúrtörténeti értékei. Egyedi különlegesség, hogy egy eredeti technikával épült és korhűen berendezett pákásztanya, valamint a vízi és erdei fajok együtt figyelhetőek meg. Egy rövid hajós kirándulás segítségével ízelítőt kaphatunk a hajdan volt gazdag vízi világról is.

 

A terület különleges botanikai értéke, hogy a másodlagos tájformák - szikes puszták- növényzete és a lecsapolás előtti időket idéző maradványfoltok - holtágak, ligeterdők- jellegzetes társulásai viszonylag szűk térben tanulmányozhatóak. Láthatóak itt a löszgyepek foltjai ugyanúgy, mint a bárányparéjos vakszikek. A védett növények között megtalálható az endemikus erdélyi útifű (Plantago schwarzenbergiana), a nyúlánk sárma (Ornithogalum pyramidale), és a réti őszirózsa (Aster sedifolius). A holtág vizeiben jelentős egyedszámmal él az európai vörös könyves sulyom (Trapa natans), melynek termését ínséges időkben megőrölve lisztként hasznosították. A fészkelő vízimadarak közül megtalálható itt a magányosan költő, rejtett életű bölömbika (Botaurus stellaris), mely jellegzetes, mély búgó hangját leginkább március közepétől május végéig hallatja. Fáspusztáról idejönnek a táplálékot kereső szürke gémek (Ardea cinerea), bakcsók (Nycticorax nycticorax), kiskócsagok (Egretta garzetta). A magas füvű gyepek alkalmi költőfaja a haris (Crex crex), és a fürj (Coturnix coturnix). A pusztai területet a túzok (Otis tarda) választja dürgőhelyül.

 

Megtekinthető még legelészés közben szürke marha és a racka birkanyáj. Ezen a tájon található a népi írók szoborparkja. Fontos még megemlíteni az évenként megrendezésre kerülő Sárréti Pikniket, ami a környék egyik legnagyobb eseményének számít, s melynek szintén Mágor ad otthont.

 

Innen, aki még nem fáradt el közúton kerekezhet tovább Vésztőre.

 

Vésztőt a legkorábbi írásos emlék 1350-ben említi Vejzetheu (Vejszető) néven. A szabályozatlan Sebes-Körös hatalmas kiterjedésű elöntési területein található kiemelkedéseken települt meg itt az ember, s alkotott kisebb-nagyobb élőhelyeket.

 

Megélhetési lehetőséget itt kizárólag a halászat adott, az egyik halfogó eszköz neve volt a vejsze, amelyből a település nevét származtatják.

 

A folyók holtágai és morotvái szövik át e területet. A Cifra-ági holtág a maga 30 hektáros területével része a természetvédelmi területnek. A szikes legelőkön juhokat, szarvasmarhákat, sertéseket és lovakat legeltettek. Gazdag lelőhelye e vidék a különféle vadon termő gyógynövényeknek.

 

Vésztő látványosságait kerékpárral könnyedén felkereshetjük.

 

A településtáblát elhagyva a Wesselényi utcára érkezünk meg, itt találjuk a Körös-sárréti Kerámia és Bútorfestő Bemutatóházat, balra kanyarodva rátérünk a Kossuth utcára, ahol meglátogathatjuk a Sinka István Művelődési Központot, a Református templomot, a templomgaléria, valamint a közeli kiállító terem és a képtár kiállításait. A Mesterségek Háza és a Tájház számtalan érdekes évszakhoz kötődő programot kínál. A Kossuth utcán tovább kerékpározva a Tó-hídon áthaladva jobbra található a Bagolyvár és az Eszlár-féle magán-tájház. Ha továbbhaladunk Körösújfalu felé egy vízfolyáson átkelve balra kanyarodunk a Táncsincs utcára, ott megnézhetünk néhány a helyiek által "babás" házaknak nevezett épületet. Ha visszafordulunk, ugyanezen az úton tekerünk visszafelé a Várdomb úti elágazásig. Itt kezdődik a Malom-tó, annak folytatása a Danckai-tó és öböl, ahol igényesen kialakított sétányon, faragott padokon pihenhetjük ki utunk fáradalmait. Innen jobbra kanyarodva visszajutunk a Kossuth utcára és a már ismert útvonalon visszakerekezhetünk a Vidra Tanyához.

 

A Kerékpártúra - 4 térképének megtekintése

 

Vízi túra

 

Vidra tanyától a Holt-Sebes Körösön Vésztő-Mágorig, majd vissza a Vidra-Tanyához. Bemutatandó turisztikai kínálat: a Holt-Sebes-Körös élővilága, Vésztő-Mágori turisztikai kínálat. Túrakajak a Vidra-Tanyánál kölcsönözhető.

 

Szeghalmot Vésztő irányában elhagyva a Sebes-Körös folyón a Foki-hídon átkelve érjük el a Fok-közi területet, és itt a híd lábánál a Vidra Tanyát. Megközelítése Szeghalom felől buszjárattal a legkönnyebb, hiszen a Vésztő felé tartó járatoknak éppen az épület előtt van az egyik megállóhelye, de vállalkozó kedvűek gyalogosan is megtehetik a Szeghalomtól kb. 4-4,5 km útszakaszt.

 

A Vidra Tanyánál van lehetőség kerékpárok, túrakenuk kölcsönzésére, szállásfoglalásra és étkezésre, illetve innen indul a kerékpáros túraútvonalunk is. A túra különösen ajánlható természetszeretőknek, hiszen útjuk során számtalan ritkasággal találkozhatnak. A túra teljes hossza km. 12 km vízi- és gyalogút.

 

Fok-közön találkozik a szabályozott Körös ásott medre a múlt században leválasztott közel 60 km-es Holt-Sebes-Körössel, amelynek felső vége Körösnagyharsányban van és a hajdani Sárrét belvizeit gyűjti össze. Komoly belvízvédelmi funkciókat is ellát, valamint zöldfolyosót képez a Biharugrai Tájvédelmi Körzet és a Mágori Természetvédelmi Terület között. Csodálatosan gazdag élővilágnak ad otthont, amit természetesen leginkább csónakból figyelhetünk meg.

 

A holtág vizeiben jelentős egyedszámmal él az európai vörös könyves sulyom (Trapa natans), melynek termését ínséges időkben megőrölve lisztként hasznosították. Időnként megnehezíthetik a haladást a mocsári növények társulásai így a kolokán (Stratioides aloides), vidrafű félék (Menyanthaceae sp.), és tündérfátyol (Nymphoides peltata), melynek szép virágait is megcsodálhatjuk.

 

A gyékényesben, nádasokban fészkelő vízimadarak közül megtalálható itt a magányosan költő, rejtett életű bölömbika (Botaurus stellaris), mely jellegzetes, mély búgó hangját leginkább március közepétől május végéig hallatja. Fáspusztáról idejönnek a táplálékot kereső szürkegémek (Ardea cinerea), bakcsók (Nycticorax nycticorax), kiskócsagok (Egretta garzetta), nagy kócsagok (Egretta alba). Közvetlen közelről láthatunk itt törpegémet (Ixobrychus minutus), nádi rigót (Acrocephalus arundinaceus), különféle nádiposzáta (Acrocephalus sp.) és tücsökmadár (Locustella sp.) fajokat, barkós (Panurus biarmicus) és függő cinegét (Remiz pendulinus), vízi tyúkot (Gallinula chloropus), jégmadarat (Alcedo atthis). Az erdők közelségének köszönhetően számtalan énekes madarat pl. erdei pintyet (Fringilla coelebs), vörösbegyet ( Erithacus rubecula), különféle poszáta (Sylvia sp.) és cinege (Paridae sp.), sárgarigó (Oriolus oriolus) fajokat, vonulási időszakban erdei szalonkát (Scolopax rusticola). Szerencsés esetben hallhatjuk a magas füvű gyepek alkalmi költőfaját a harist (Crex crex).

 

A kevésbé járt részeken, ha eddig csendben haladtunk megfigyelhetjük a Vidra Tanya kecsesen úszkáló, játékos névadóját az európai vidrát (Lutra lutra), amely a gátőrök nem kis bosszúságára gyakran téved be a kacsák közé. Természetesen védett állat.

 

Kb. 5 km kanyargós víziút végén érjük el a Vésztő-Mágori Történelmi Emlékhelyet. A Mágor-domb és közvetlen környezete 1978-ban került régészeti és természetvédelmi, kettős védelem alá, összesen 13 hektáros területen. A folyamatos bővítések eredményeként a Holt-Sebes-Körös ölelésében húzódó, mintegy 946 hektáros terület Mágor-puszta elnevezéssel a Körös-Maros Nemzeti Park területi egysége. A védett területen csak gyalogosan lehet közlekedni, de lehetőség van a vízi járművek (kenu, csónak) kikötésére, kerékpárok tárolására, büfé, mosdó, sőt zuhanyzó használatára.

 

A kettős Mágor-halom egyrészt hordozza az új kőkortól a bronzkorig itt élt emberek történeti emlékeit, másrészt őrzi a Csolt nemzetség monostorából (XI. század) átépített kolostortemplom (XII. század) romjait. A kettős domb területén végzett feltáró munka eredményeként őskori települések maradványai, Árpád-kori templomok, valamint a monostorrom maradványai kerültek napvilágra. A restaurált monostorfalak alatt húzódó - a templom építőanyagának felhasználásával 1810-1812-ben épített - Wenckheim-féle borospincében a templomok építészeti múltját és leleteit bemutató múzeumot rendeztek be. A vele szemben lévő dombban pedig "in situ" mutatják be a feltárt őskori tell (telep) részleteit. Az őskori feltárás leletanyagát az eredeti helyükön szó szerint keresztmetszetben mutatják be a régészek.

 

A védett terület élővilágát - szemléltető táblákkal kiegészített - kb. 500 m hosszú tanösvény megtekintésével ismerhetjük meg. A tanösvény a Vésztő-Mágori Történelmi Emlékhely bejáratához vezető út mellett indul és a Mágor-dombhoz vezet. Az útvonal bejárásával megismerhetők a védett terület természeti és kultúrtörténeti értékei. Egyedi különlegesség, hogy az eredeti technikával épült és korhűen berendezett pákásztanya, valamint a vízi és erdei fajok együtt figyelhetőek meg.

 

A terület különleges botanikai értéke, hogy a másodlagos tájformák - szikes puszták- növényzete és a lecsapolás előtti időket idéző maradványfoltok - holtágak, ligeterdők- jellegzetes társulásai viszonylag szűk térben tanulmányozhatók. Láthatók itt a löszgyepek foltjai ugyanúgy, mint a bárányparéjos vakszikek. A védett növények között megtalálható az endemikus erdélyi útifű (Plantago schwarzenbergiana), a nyúlánk sárma (Ornithogalum pyramidale), és a réti őszirózsa (Aster sedifolius).

 

A természetkedvelők, ha külön felkészülnek például hordozható zsebhatározókkal, vagy madárhang kalauzból (TIPP: www.mme.hu), esetleg a Körös-Maros Nemzeti Park kiadványaiból, még teljesebb élményekkel térhetnek haza.

 

Megtekinthető még legelészés közben a szürke marha, a racka birkanyáj, a népi írók szoborparkja. Fontos még megemlíteni az évenként megrendezésre kerülő Sárréti Pikniket, mely a környék egyik legnagyobb eseményének számít, amelynek szintén Mágor ad otthont.

 

Innen kenuval térünk vissza kiindulási pontunkhoz a Vidra Tanyához.

 

A Vízi túra térképe: GOOGLE MAPS

 

Gyalogtúrák:

 

Gyalogtúra - Körösújfalu

 

Körösújfalu vonzerejét leginkább a semmihez sem hasonlítható falusias hangulat, a halban gazdag élővizek, holtágak, az apróvadban és természeti értékekben gazdag „határ", a Sebes-Körös nyújtotta vízi turisztika lehetőségei jelentik.

 

A vonattal vagy busszal érkező vendégek a Kossuth utca végéről indulhatnak el gyalogtúránkon, ahol kb. 4 km sétaút során megismerkedhetnek a helyi látnivalókkal. Az autóval érkezők is találnak alkalmas parkolóhelyet a buszfordulónál. Déli irányba haladva a piactéren információs táblát fedezhetünk fel, ahol a kihelyezett térkép segítségével minden intézményt, boltot, szórakozóhelyet megtalálunk.

 

A Kossuth utca végéről nyugat felé haladva, a vasútállomás épületét elhagyva, jobbra fordulunk és a vasúti átjárón áthaladva láthatjuk a községi parkot, melyet néhány éve létesítettek a település lakosai. Itt szabadtéri főzési lehetőség is adott a látogatók számára.

 

Továbbhaladva hamarosan elérjük a Fő utcát, ahol a Körösújfalu Község Önkormányzatának otthont adó épületegyüttesnél érdemes megállni, megtekinteni a település öreg fáit. Itt megismerkedhetünk a település történetével is. Hétköznapokon szívesen mesélnek a faluról a hivatal munkatársai. A szomszédos épületben működő Teleházban pedig részletesebben is olvashatunk a múlt emlékeiről a település (www.korosujfalu.hu) honlapján.

 

A Fő utcán végigsétálva a lakóépületek, a régi magtár és más gazdasági épületek után elhagyjuk a települést és északnyugati irányba fordulva elérjük a körösalji gátőrházat. A gátőrház mellett Nemzetközi Körös Túra táborhely van kialakítva nomád kikötővel. Sátorozóhely, illetve szálláslehetőség csupán a gátőrházban biztosított, melegkonyhás ellátást pedig az óvodában kaphat az utazó.

 

Kis kitérővel továbbhaladva északkeleti irányba a helyiek által Nagy-rámpának nevezett feljáróig jutunk. A Nagy-rámpán feljutunk a Sebes-Körös gátjára, ahonnan szép kilátás nyílik a Körös-vidék egyik legszebb, legromantikusabb vízpartjára. Az itt található kavicspad kedvelt megállóhelye a vízi turistáknak.

 

Annak ellenére, hogy mesterséges környezetről van szó, eredeti Körös-parti állat- és növényvilág települt ide, mely híven őrzi az ősi Nagy- vagy Egyesült-Körös hangulatát. A természeti értékek gazdag tárházát az egykori folyóhálózat vizes élőhelyeinek maradványai, a mélyebb fekvésű területek természetközeli erdő- és gyepfoltjai, valamint a szikes puszták növénytársulásai és az ezeken élő állatvilág jelentik. Az egykori gazdag növényvilág hírmondóinak tekinthető természeti területek az intenzíven művelt szántóföldek közé ékelődve mozaikszerűen maradtak fenn. A gát tetejéről széttekintve főként ezeket a megművelt területeket láthatjuk.

 

A kétoldali árvédelmi töltések távolsága egymástól átlagosan 250 méter, s a hullámtér nagy részét sűrű aljnövényzetű, füves területekkel, tisztásokkal tarkított erdőség borítja. A folyó rendkívül tiszta vizű, és gazdag halállománnyal rendelkezik. Az átlagos folyószélesség 50 méter, mélysége 1,5 méter. Kiváló célpontja a vízi túráknak.

 

Az elmúlt évszázadok különböző emberi beavatkozásai jelentősen átformálták ezt a tájat, mégis érdemes nyitott szemmel járni, mert a hajdan volt legendás vadvízország jeles képviselőivel találkozhatunk itt. Ilyenek például a kétéltűek, így a pettyes gőte, a békafajok közül a vörös hasú unka, barna varangy, zöld varangy, levelibéka, tavi béka, kecskebéka és erdei béka. Hüllők közül leggyakrabban a vízisikló, a fürge gyík, esetleg a zöld gyík kerülhet szemünk elé. Sem a kétéltűek, sem a hüllők nem veszélyesek az emberre. Mivel területünkön nem élnek mérges kígyók, így ne bántsuk ezeket a szép és érdekes állatokat!

 

A hazánkban előforduló madárfajok jelentős részét még egy rövid séta alkalmával is szép számban megfigyelhetjük a területen. Tavaszi, őszi madárvonulás idején találkozhatunk a darvak csapataival. A folyón és annak sekély parti vizein láthatunk, réce- és gémféléket, búbos vöcsköt, szárcsát, vízityúkot. A keskeny nádszegélyekben költenek a törpegém, a nádirigó és a nádi poszáták különböző fajai. Ha szerencsénk van, függőcinege-fészekre is bukkanhatunk az öreg fűzfákon, vagy éppen jégmadarat, fehér gólyát, szürke gémet láthatunk táplálkozás közben.

 

Az apróbb madarak közül leggyakrabban széncinege, kékcinke, cigánycsuk, cirtomsármány, tengelic, barátposzáta, búbos banka, mezei pacsirta, bíbic, tövisszúró gébics kerül elénk. Ragadozók közül gyakori az egerészölyv, a barna rétihéja és a vörös vércse.

 

A vizek mentén cickánnyal, kóborló vidra nyomaival is találkozhatunk. A mezőgazdaságra jellemző emlősfajok közül egér, cickány, sün, róka, nyúl, nyest, menyét, a nagyvadak közül őz és vaddisznó él ezen a vidéken.

 

A gáton vagy a folyó árterében nyugati irányban megtett kb. 1-1,5 km sétaút után elérjük a Kis-rámpát és a telepített nyár- és akácerdő mentén északnyugati irányból a Kulich Gyula utcára érkezve visszajutunk a faluba. Ez az utca a Fő utcára nyílik, így visszaérkezünk kiindulási pontunkhoz.

 

Akinek van ideje, érdemes külön kitérőt tennie a jákói temető felé. Ez egyike a település közigazgatási területén található négy kunhalomnak, melyet Jákó-halom néven a Kulturális Minisztérium 1978-ban külön védettség alá helyezett, s ahol előreláthatóan további feltárásokra kerül sor.

 

Körösújfalu térképe itt tekinthető meg

 

Gyalogtúra - Kertészsziget

 

Az útvonal hossza kb. 4 km.

Kertészsziget kb. 450 lakosával a Körös-Sárrét legkisebb települése.

 

A falu múltjára vonatkozó adatok alapján valószínű, hogy a szomszédos Füzesgyarmat újratelepülésével egy időben, 1710 és 1715 között Bereg megyéből érkeztek az első lakói. Határát még a múlt században is víz borította, s csak az 1880-as években épültek meg a vízelvezető árkok. A termékeny földön letelepedő lakosok dohánykertészettel foglalkoztak, innen származik a falu elnevezése: Kertészsziget. 1952-től önálló település, ahol a mezőgazdaság még ma is a legfőbb jövedelemforrás.

 

A falu idegenforgalmi vonzerejét elsősorban az utánozhatatlan falusias hangulat, a csend, a rendezett porták, a tiszta levegő és a helyiek vendégszeretete jelenti.

 

Autóbusszal vagy autóval érkezünk a falu központjába, a Kossuth utcára, ahol lehetőségünk van tájékozódni a település információs tábláján. A központban található a település összes intézménye, a polgármesteri hivatal, az iskola, a művelődési ház.

 

Mivel a település mindössze néhány utcából áll, kb. egy óra alatt bejárhatjuk, miközben sok érdekes háziállatot láthatunk a portákon.

 

Innen a Szeghalom felé vezető műúton a közeli kis majorságba, Akasztóba sétálunk.

 

Akasztó elnevezése onnan ered, hogy amikor a környéket még összefüggő vízfelület borította, ez egy olyan szárazulat volt, ahová az ún. „sárhajót", a tompa orrú, széles fenekű ladikot kikötötték, azaz „kiakasztották". A helyi vendéglátók közül Balla Ferenc előzetes bejelentkezés alapján szívesen mesél birtokának történetéről, a szépen felújított legtávolabbi Wenckheim „birtokos házról" és a gazdasági épületekről, a környék birtokosairól, kastélyairól, Cserepesről és Görbeszigetről, melyek már sajnos az idő martalékává váltak. Balla Ferenc az épület melletti kiserdőben foglakozást is tart a helyi élővilágról.

 

Innen visszasétálva Kertészszigetre, az út jobb oldalán láthatjuk az Akasztó-halmot, amely az Alföld egyik jellegzetes „képződménye": kunhalom (védett természeti érték).

 

A Körös-Maros Nemzeti Park védett területe, a dévaványai szikesek, ezen belül az Atya-szegi-legelő és a hozzá kapcsolódó gyepterületek, egészen Akasztó alá elérnek. Ez a terület a túzokoknak (Otis tarda) ad otthont. Aki komolyabban szeretne megismerkedni a szikes gyepek élővilágával, és madarászatával, annak ajánlom, hogy kerékpározzon el errefelé. Ehhez a túrához a nemzeti park munkatársaitól kérjenek tájékoztatást!

 

Kertészsziget térképe itt tekinthető meg

 

Elérhetőség:
Cím: 5526 Kertészsziget, Kossuth u. 1.
Polgármester: Kláricz Jánosné (Telefon: 06-66/490-405)
Jegyző: dr. Erdei Zoltán
Telefon: 06/66-494-022