Hegyesi János Városi Könyvtár és Közművelődési Intézmény

Helyi értékek a saját településünkön letölthető kérdőiv megtekintéséhez kattintson IDE

Szitás Erzsébet képtár nyitvatartása

KÖSZÖNTŐ

A Hegyesi János Városi Könyvtár Füzesgyarmat nyilvános városi könyvtára. Küldetésnyilatkozata szerint feladata a városi könyvtár közigazgatási-települési határain is túlmutató szerepkörével, szolgáltatásai révén megfeleljen az igényeknek. Nyilvános könyvtár, amely az emberi tudást és az információt szélesebb körűen s differenciáltabban reprezentálja. Figyelembe véve a népesség sokrétűbb, többszintű igényeit ezeknek megfelelő szolgáltatásokat igyekszik fejleszteni. Több szálon kapcsolódik a nála nagyobb intézményekhez és rendszerekhez, mindezt felkészült és szakosodott személyi állománnyal és eszközrendszerrel próbálja teljesíteni. A városi könyvtár jövőképe: Együtt fejlődni a várossal, de élen járni a változásokban!

A könyvtár használata:

A könyvtári kölcsönzés csak érvényes olvasójeggyel történhet. Az olvasójegy a könyvtár gyűjteményébe tartozó könyvek, időszaki kiadványok, tankönyvek, jegyzetek, videó dokumentumok olvasására és kölcsönzésére jogosít az állományvédelmi szempontok érvényesítése mellett. Az olvasó jogosult továbbá segítséggel az állományfeltáró eszközök (katalógusok), a tájékoztatási segédletek, a kézikönyvtár, a könyvtár szolgáltatásairól nyújtott információk igénybevételére, más olvasói számítógépek, az Internet, további egyes technikai eszközök használatára, másolatok készíttetésére (az állományvédelmi előírások figyelembevételével).

Kölcsönzés:

A könyvtár dokumentum-állománya - a csak helyben használható rész kivételével - kölcsönözhető. Könyvből legfeljebb 3 db, újságból (folyóiratból) 5 db, hangzó 1 db kölcsönözhető.

A kölcsönzési határidő könyveknél 3 hét, az újság 1 hét, hangzó 24 óra vihető ki. A könyvek kölcsönzési határidejét - ha közben más nem jegyezte elő - legfeljebb 2 alkalommal lehet meghosszabbítani személyesen vagy telefonon (06-66-491-795). Az újságok kölcsönzési határideje nem hosszabbítható.

A könyvtári tag köteles az általa kikölcsönzött dokumentumot a megadott határidőre visszahozni.

Beiratkozás:

A beiratkozás, regisztrálás alapfeltétele, hogy a könyvtárat használni kívánó személy közölje és hitelt érdemlő dokumentum (személyi igazolvány, útlevél, 14 éven aluliak esetén diákigazolvány) felmutatásával igazolja saját, ill. ha önálló jövedelemmel nem rendelkezik, jótállójának alább felsorolt adatait:

• Név (asszonyoknál leánykori név is),
• Születési hely és idő,
• Anyja neve,
• Állandó lakóhelye: település, utca, házszám, emelet, ajtó (ha Füzesgyarmaton ideiglenes lakcímmel rendelkezik az is, ebben az esetben azonban a levelezési címet meg kell jelölni),
• Személyi igazolvány vagy útlevél száma.

A könyvtár gyűjti az olvasók alábbi adatait is, ám ezek közlésére a beiratkozó nem köteles:

• Foglalkozása és munkahelye,
• Önálló foglalkozásúak esetében: székhely vagy telephely,
• Nyugdíjasok, rokkantnyugdíjasok, munkanélküliek esetében: a foglalkozásnál az utolsó tényleges foglalkozásuk megnevezése, a munkahelynél a nyugdíjas, rokkantnyugdíjas, munkanélküli jelleget rögzíti,
• Önálló jövedelemmel nem rendelkező személyek esetében: tanulóknál ezt a tényt foglalkozásként, az oktatási intézmény megnevezését munkahelyként tünteti fel; háztartásbeliek (stb.) esetén a helyzetet a munkahely rovatban rögzíti.

A kölcsönzés igénybevételéhez az olvasónak beiratkozási díjat kell fizetnie, melynek ellenében a szolgáltatásokat 365 napon keresztül veheti igénybe.

A beiratkozáshoz használt dokumentumok:

Beiratkozási, regisztrálási adatok: A beiratkozási, regisztrálási adatokat a könyvtár tasakos kölcsönzési rendszerében használt nyomtatványokon rögzíti. A kötelezően felveendő adatok köre megegyezik az előző pontban leírtakkal. Az itt rögzített adatokat az intézmény személyhez kötötten az olvasóval való kapcsolattartáshoz, illetve tartozás esetén a végrehajtási eljáráshoz használhatja fel. A könyvtárlátogató kérésére - amennyiben a könyvtár szolgáltatásait a jövőben nem kívánja igénybe venni - adatait törölni kell.

Törzslap, olvasói nyilatkozat: Az olvasó törzslapján szintén szerepelnie kell a Beiratkozás pontban felsorolt adatoknak és az olvasó nyilatkozatának, melyben kötelezi magát a könyvtárhasználati szabályzat rá vonatkozó részeinek, a dokumentumkezelés szabályainak betartására, adatváltozásainak bejelentésére és elfogadja a kölcsönzési nyilvántartás vezetésének módját. E nyilatkozatban az önálló jövedelemmel rendelkezők a kölcsönzött dokumentumokért anyagi felelősséget is vállalnak. Az önálló jövedelemmel nem rendelkezők esetében ezt a jótállóknak kell megtenniük.

Olvasójegy: az olvasó egyedi azonosítóján és nevén kívül a legutolsó beiratkozás (könyvtári dolgozó aláírásával igazolt) dátumát kell rávezetni. Az olvasójegy felmutatása a könyvtár látogatásának, az egyes szolgáltatások igénybe vételének alapfeltétele. Ezen kell rögzíteni a kölcsönzött dokumentum darabszámát. Az olvasójegyet csak tulajdonosa használhatja. A dokumentumok visszaszolgáltatásának nem feltétele az olvasójegy felmutatása.

Jótállói nyilatkozat: a nyilatkozatnak tartalmaznia kell az önálló jövedelemmel nem rendelkező olvasó nevét és törzsszámát, a jótálló Beiratkozás pontban felsorolt adatait és a jótállás vállalásának (aláírással igazolt) tényét.

A beiratkozott könyvtárhasználóról rögzített adatok kezelése:

A könyvtárhasználóról felvett adatok kizárólag könyvtári nyilvántartások vezetésére, könyvtári statisztikák készítésére, ill. tudományos kutatás céljaira használhatóak fel.

Az adatokat a könyvtár harmadik fél részére nem adhatja át, nyilvánosságra nem hozhatja az adatközlő írásos beleegyezése nélkül.

A nyilvántartásokat úgy kell vezetni, az adathordozó dokumentumokat úgy kell tárolni, hogy azokhoz kizárólag a munkaköri leírások alapján erre jogosultak, a könyvtári nyilvántartások vezetésével megbízott személyek férhessenek hozzá. Az adatok jogszabályok szerinti kezeléséért a könyvtár minden dolgozója felelős. Az olvasóról vezetett nyilvántartásokat - kérésére - ha az intézmény felé tartozása nincs, meg kell semmisíteni.

Belépés az olvasói terekbe:

A könyvtár épületébe nem vihető be semmilyen tárgy, ami a könyvtár szokásos működését veszélyezteti, vagy zavarja.

Az olvasói terekbe nem vihető be olyan tárgy, amely a dokumentumokban kárt okozhat vagy a többi olvasó munkáját zavarhatja. Az olvasói terekbe ételt vagy italt bevinni, illetve ott fogyasztani szigorúan tilos.

A könyvtárba legfeljebb 3 darab könyv vihető be a beiratkozásnál kapott engedéllyel.

A könyvtárba saját laptop - hordozó táska nélkül - a beiratkozásnál kapott beviteli engedéllyel behozható.

A könyvtár jogosult az olvasó bevitt táskájának, dossziéjának ellenőrzésére.

Az olvasó által behozott személyes tárgyakért, értékekért, különösen ideértve a laptopot, digitális fényképezőgépet, mobiltelefont, továbbá az olvasószolgálatnál leadott kabátban, táskában lévő tárgyakért a könyvtár semminemű felelősséget nem vállal.

A könyvtárban ruhatár nem lévén, a táskákat és kabátokat kötelező az előtérben fogasokon tárolni. Az értékek külön kérésre biztonságba helyezhetők a könyvtárosoknál. A táskákban és kabátokban hagyott értékekért felelősséget nem vállal a könyvtár.

A könyvtári szabályok megsértőitől a kölcsönzési, illetve a helyben használati jogot megvonhatja az intézmény vezetője.

Kézi könyvtár:

A kézikönyvtárban és a hírlaptári olvasóteremben a kiadványok szabadon használhatók. A könyvek más részlegbe átvinni csak a tájékoztató könyvtáros engedélyével szabad.

Dokumentumok használata:

Az olvasó a legnagyobb gonddal köteles kezelni a nála lévő könyvtári dokumentumokat.

Nem szabad a nyitott vagy csukott dokumentumokra helyezett papírlapon írni, ábrákról átrajzolással másolatot készíteni, a dokumentumot gondatlanul vagy benedvesített ujjal lapozni, lapjait behajtani, nyitott állapotban lefelé fordítva letenni!

Tilos a könyvtári dokumentumba bármilyen eszközzel beírni, sorokat aláhúzni, kiemelni!

Tilos a dokumentumokat megcsonkítani, lapokat, táblákat, képeket, mellékleteket eltávolítani, kötetlen anyagból bármit kiemelni, tékában tárolt újságok, folyóiratok sorrendjét megváltoztatni.

A felvágatlan köteteket, füzeteket csak a könyvtárosok vághatják fel. A dokumentumokat nem szabad a padlóra, lépcsőre vagy az ablakpárkányra helyezni.

Könyvtári dokumentumok előjegyzése:

A könyvtárhasználó, ha az általa keresett dokumentum megtalálható a könyvtár állományában, de az - kölcsönzés, vagy egyéb ok miatt - nem elérhető, kérheti annak előjegyzését. A könyv beérkezéséről a felhasználót a könyvtár - telefonon vagy nyílt postai levelezőlapon - értesíti. Az előjegyzés díja megegyezik a mindenkori postai költségek összegével. Az előjegyzett dokumentumot az intézmény az előjegyzést kérőnek 10 nyilvántartási napon át fenntartja, csak helyben használatra adja át más felhasználónak.

Könyvtárközi kölcsönzés

Az intézménybe beiratkozottak részére:

A könyvtár gyűjteményéből hiányzó dokumentumokat az olvasó kérésére könyvtárközi kölcsönzés útján szerzi be a könyvtár, a könyvtári rendszerben működő könyvtárakból. Kivételes, indokolt esetben az állományban meglévő szakirodalmi mű is kérhető könyvtárközi kölcsönzés útján. Az ilyen módon átadott dokumentumok használatának feltételeit a kölcsönadó könyvtár szabja meg. Könyvtárközi kölcsönzés esetében a felmerülő postaköltséget a felhasználónak kell megfizetnie.

Más könyvtárak részére:

A könyvtár a gyűjteménybe került dokumentumokat más könyvtárak felhasználói számára is hozzáférhetővé teszi, könyvtárközi kölcsönzés útján. Az állományban egyetlen példányban meglevő, a könyvtári feldolgozó, tájékoztató, stb. munkához szükséges dokumentumok, az egy példányban meglévő időszaki kiadványok és helyismereti dokumentumok, a muzeális értékű anyagok és a könyvtári jellegű kéziratok eredeti példányaira vonatkozó kérések teljesítése a tájékoztató véleményezése alapján megtagadható. A könyvtárközi kölcsönzéssel kiadott művek visszaküldési ideje általában négy hét. Indokolt esetben ez az idő csökkenthető, vagy növelhető. Eredeti dokumentumok kölcsönzése esetén e szolgáltatás díjtalan, másolatszolgáltatás esetén a vonatkozó fejezet alapján számított térítési díj kérhető.

A könyvtárhasználók kötelezettségei:

A füzesgyarmati városi könyvtárba beszerzett dokumentumok Füzesgyarmat vagyonát képezik, ennek megfelelően a közös vagyon használatáért minden könyvtárhasználó felelősséggel tartozik.

Kártérítési kötelezettség:

• A könyvtár épületét, berendezéseit, eszközeit, dokumentumait köteles mindenki rendeltetés szerint használni, az okozott kárt megtéríteni.
• A könyvtár sérelmére elkövetett magatartás a látogatás és a könyvtári tagság felfüggesztésével jár. A sértő magatartással szemben intézkedő könyvtáros hivatalos személynek minősül.
• Ha a kölcsönző a dokumentumot elveszítette vagy megrongálta, köteles ugyanazon mű ugyanazon kiadásának egy kifogástalan példányát a könyvtárnak beszolgáltatni. Ha a dokumentum beszerezhetetlen, a könyvtárat kártérítés illeti meg, amely az elveszett dokumentum aktuális beszerzési, vagy piaci árának 130 %-a. Az elveszett könyv értékét a könyvtáros állapítja meg a bolti, vagy antikváriumi ár alapján.
• A könyvtári tartozását nem rendező kölcsönző tagságát felfüggesztjük, és bírósági eljárást kezdeményezünk ellene.

Szolgáltatások

• Internet elérés számítógép hálózaton
• Elektronikus levelezés
• Multimédia használati lehetőség
• Számítógépes munkák végzése
• Számítógépes játék
• Irodai szolgáltatás (pl. telefon, fax, fénymásolás)
• Számítógépes munkák elvégzése (kérelmek, hivatalos iratok és beadványok gépelése, szerkesztése, képek, dokumentumok nyomtatása)
• Meghívók, szórólapok, plakátok készítése
• Ügyintézési segítségnyújtás, közreműködés
• Az információtechnológiai eszközök használatának lehetősége (és az eszközök használatához szükséges tudásátadást, ezzel az információhoz jutás lehetőségét)
• Közhasznú tájékoztatás
• Egyszeri adóbevallások elkészítésében segítségnyújtás
• Pályázatok elkészítése, elkészítésében segítségnyújtás
• Dolgozatok elkészítésében segítségnyújtás
• Álláskeresők számára a Munkaügyi Központ által kiépített Foglalkoztatási Információs Pont működtetése
• Nyelvi és számítástechnikai tanfolyamok
• Távoktatás, távmunka lehetőség
• Civil szervezetek (egyesületek) kiszolgálása, központja

Az intézményben helyet kapnak még lakossági szolgáltatást végző munkafolyamatok, melyek szolgáltató központként működnek:

• Tappe szemétszállítás. A település szemétszállítási ügyeivel foglalkozik. Ügyfélfogadás minden héten hétfőn 8-12 óráig.
• Ügyvédi iroda: Minden héten hétfőn 14.30-15.30 óráig, kedden és csütörtökön 10-12 óráig. Ügyvéd: Dr. Dobó Sándor

Művelődési ház

A Művelődési Ház tevékenységi területei: helyi kultúra ápolása, létkultúra minőségének javítása, ünnepi lét alkalmainak megteremtése, kreativitás ösztönzése, helyi közösségek támogatása, kulturális szolgáltatások biztosítása.
Helyi kultúra ápolása. A település hagyományinak ápolása, a helytörténeti, honismereti mozgalom fejlesztése, népművészeti, hagyományőrző közösségek életre hívása, műkedvelése, a lokálpatriotizmus, a „gazdatudat", a helyi értékek védelmének erősítése, a település-, környezetvédő, természetbarát közösségek szervezése, támogatása, helyi alapítványok, kitüntetések, díjak alapítása.
Létkultúra ápolása, a létkultúra növekedésének segítése. A mentális problémákra való figyelem, önsegítés. Speciális helyzetű népességcsoportok művelődési közösségeinek gondozása, a civil közösségek együttműködésének ösztönzése, szolidáris akciók fogadása, gondozása. A település, a régió természeti, környezeti, kulturális, közösségi értékeinek közismertté tétel, találkozók, fesztiválok, bemutatók, kiállítások rendezése, kapcsolat a testvérvárosok kulturális intézményeivel, egyesületeivel, a kulturális turizmus támogatása.

Ünnepi lét alkalmainak megteremtése. Szellemi fórumok, hagyományok, nagyrendezvények, színház, hangverseny. Az ünnep örömeinek gazdagítása.

Kreativitás ösztönzése. Amatőr művészeti körök, csoportok, táborok. Az élet minőségének gazdagítása, amatőr művészeti körök, műhelyek, alkotótáborok létesítése, segítése, kiemelkedő tehetségű helyi alkotók szakmai támogatása, a rekreáció (pihenés, regenerálódás) vonzó lehetőségeinek megteremtése. Civil közösségek támogatása. Kulturális szolgáltatások biztosítása. Könyv, videó, színházjegyek árusítása.

Ide sorolható még:

Az ifjúság kulturális életének fejlesztése, érdekérvényesítési, művelődési kezdeményezéseinek segítése, az időskórú népesség közművelődési lehetőségeinek, közösségi életének támogatása, az életkori csoportok kulturális kapcsolatainak gazdagítása, a kisebbségek hagyományainak gondozása, fejlesztése.

Általános kulturális, közművelődési alapelveink:

A kulturális intézménynek biztosítani kell, hogy a kisgyermekkortól a felnőttkoron át az idős korig minden korosztálynak az érdeklődési körének megfelelően elérhetőek legyenek a művelődési, szabadidős és szórakozási lehetőségek.

Füzesgyarmat környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak ápolása, gondozása, a helyi közművelődés irányítása, az önművelés lehetőségeinek biztosítása.

A helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének, vidékfelismerő- és érvényesítő képességének segítése, a közösségek önigazgatási igényeinek támogatása.

Az élet- és munkaképességet javító, iskolarendszeren kívüli, önképző, szakképző és egyéb tanulási lehetőségek megteremtése és működtetése.

A Hegyesi János Városi Könyvtár és Közművelődési Intézmény hatékonysági és prioritási rendje 2012-ben:

A közművelődési tevékenység területein meghatározott feladatok, ezekből kiemelve a legfontosabbakat.

A helyi hagyományok gondozása, ápolása.
Az oktatási intézménnyel együtt a gyermekek és fiatalok kulturális- közösségi szocializációjának elősegítése a művelődés eszközeivel.
Az önképző és kulturális öntevékenykedő egyének, szervezetek támogatása.
Az idősek társadalmi, közösségi, kulturális aktivitásának növelése.
Az amatőr művészeti mozgalom támogatása.
Az élethosszig tartó tanulás támogatása.

Szakmai munkánkat közvetlenül segítő szervezetek, intézmények:

-A Békés Megyei Ibsen Kulturális Iroda,
-A szeghalmi kistérség Közkincs Kerekasztala,
-A Dél-alföldi Regionális Közművelődési Egyesület,
-A Békés Megyei Tudásház és Könyvtár,
-A Könyvtári Intézet,
-eMagyarország Centrum,
-Dél-alföldi Teleházak Regionális Közhasznú Egyesülete.

Intézményünk stratégiai partnerei:

-A KLAPI,
-A helyi intézmények, civil szervezetek, egyesületek, klubok,
-Egyházak,
-Helyi vállalkozások, magánszemélyek.

Rendezvények, programok:

A Hegyesi János Városi Könyvtár és Közművelődési Intézmény alapfeladatát, Füzesgyarmat város kulturális életének szervezését, közművelődésének-közgyűjteményének, muzeális tevékenységének irányítását a vonatkozó önkormányzati és kormányzati jogszabálynak megfelelően teljesíti. A közművelődéshez való jog gyakorlása közérdek, a közművelődési tevékenységek támogatása közcél. A közművelődés feltételeinek biztosítása alapvetően az állam és a helyi önkormányzatok feladata. A települési önkormányzat kötelező feladata a helyi közművelődési tevékenység támogatása. Programokat szervezünk valamennyi korosztály számára, segítjük, támogatjuk a társadalmi szervezetek saját rendezvényeit. Szakmai működésünknek fontos része a kapcsolatrendszerünk minősége, ezért fokozott együttműködésre törekedünk a város intézményegységeivel, valamint külső partnereinkkel. Rendezvényeink számát és színvonalát jelentős mértékben befolyásolja a rendelkezésre álló pénzügyi keret, melyet mindig megpróbálunk racionálisan felhasználni, figyelembe véve a kulturális stratégiai elveket. A műsorszerkezetet és a programokat úgy állítjuk össze, hogy valamennyi korosztály és réteg számára megfelelő legyen.

A programajánló (rendezvénynaptár) megjelenítéséhez kattintson ide!

Kapcsolódó Intézmények

Tájház

"Levelemben táj- és városképi jelentőségű Tájházunkról írok néhány gondolatot, s ajánlom szíves figyelmükbe. Városunkban - Füzesgyarmaton - két tájjellegű ház létezik, úgymint a Jókai utcában és a Simonyi utcában. A Jókai utcai ház 1862-ben épült, míg a Simonyi utcai 1880-ban, mely most 125 éves. Erről írok most bővebben, mivel „évfordulós".

A Csánki Dezső Helytörténeti Egyesület több mint 25 esztendeje lakja - nem szó szerint értve -, igazgatja, próbálja a gazdag anyaggal rendelkező Tájházat benépesíteni, pl. az egyesület május 1-től október 1-ig itt tartja megbeszéléseit, rendezvényeit és szórakozásait, havonta két alkalommal a szalonnasütést stb., sőt más kis csoportok is.

Ez a ház az utca vonalára merőlegesen álló három osztatú, szoba - konyha - szoba elrendezésű. Egy szoba, s a konyha régi korabeli tárgyakkal van berendezve, míg egy szoba kiállító teremként működik, ahol az elmúlt harminckét évben összegyűjtött anyag töredékét láthatja az érdeklődő, az ide jövő turisták. Megtekinthető a kovácsműhely és az udvaron látható körmös traktor, mely igen csak a fotósok kedvence. Ezt kapják a legtöbben lencsevégre.

A közelmúltban a Polgármesteri Hivatal a Tájház nádfedelét rendbe hozta, falait körülmeszeltette. Újra szép köntösbe öltözött a 125 éves ház, egyszerű, üde fehér falai hívogatják a város lakóit és az ide látogató érdeklődőket.

Ezúton is köszönjük az Önkormányzatnak, illetve a Polgármesteri Hivatal vezetésének a „karbantartást"."

Tisztelettel: Borbíró Lajos, helytörténész

Információ:

Hegyesi János Városi Könyvtár

és Közművelődési Intézmény
5525 Füzesgyarmat, Mátyás u. 1.

Telefon/Fax: 06/66-491-795
E-mail: fgykonyvtar@fuzestv.hu; hegyesi5525@gmail.com

NYITVA TARTÁSA
Előzetes bejelentkezés: Fekete János 06/30-368-5511
A Tájház működtetője és a Helytörténeti Gyűjtemény kezelője:
a Csánki Dezső Helytörténeti Egyesület
Elnöke: Fekete János

A Tájház képekben

Szitás Erzsébet Képtár

Információ:

NYITVA TARTÁSA

Tájékoztatjuk a Tisztelt Látogatókat, hogy a Szitás Erzsébet Képtárban a névadó festményei mellett, Lázár Lajos tűzoltógyűjteménye is megtekinthető a Képtár nyitvatartási idejében

Előzetes bejelentkezés:

Hegyesi János Városi Könyvtár

és Közművelődési Intézmény
5525 Füzesgyarmat, Mátyás u. 10.

Telefon/Fax: 06/66-491-795
E-mail: fgykonyvtar@fuzestv.hu; hegyesi5525@gmail.com

Történet

Szitás Erzsébet Képtár megnyitásáról

"Kedves Képtárlátogató!

Füzesgyarmat történetében először örülhetünk saját községi képtárnak. Öröm, hogyha alkotó és befogadó elképzelése találkozik. 1996-ban ez történt, amikor Szitás Erzsébet, aki Füzesgyarmatról indult el szép pályáján, megkereste a község akkori polgármesterét, Dr. Szentesi Károlyt azzal, hogy alkotásainak jelentős részét felajánlja szülőfalujának. Egy régi iskolaépület, a Kossuth utcai (volt Illés iskola) átalakításával valósíthattuk meg e nemes elképzelést.

Legyünk büszkék arra, hogy ezzel is gazdagabb lett Füzesgyarmat!

Az 1996-os esztendő a millecentenárium éve, így dupla jelentőséggel kerül be a Szitás Erzsébet Képtár megnyitása községünk krónikájába.

Kívánom, hogy minden gyarmati szívét megérintse ez az esemény, és a művészetkedvelők nagy örömöt találjanak a kiállított képekben!

Kulturális Intézmények, Füzesgyarmat - 2006. "

Szitás Erzsébet festőművészről

Szitás Erzsébet 1915. január 14-én született Füzesgyarmaton.

"Anyai őseim, a Kótaiak már akkor itt éltek, amikor a falvak nagyságát kapukkal mérték. A 12 nemzettség 12 kapujából egy a mienk volt. Kóti Dávid és felesége, Gorzás Erzsébet fiai; Zoltán és György részt vettek Rákóczi fejedelem oldalán a törökökkel való harcokban, a sebesült fejedelmet Kolozsvárra vitték. Nemességet és földbirtokokat kaptak tőle.

Apám családja Dévaványáról jött, most is élnek még ott leszármazott rokonok. Apám cipészmesterséget folytatott segédekkel, inasokkal, de a háború után beteg lett és attól fogva az én segítségemre is szükség volt, amit már a művészetemmel is igyekeztem pótolni, ill. az abból származó csekélyke pénzzel." - írja emlékezőjében a festőművész.

1934-től az Iparművészeti Főiskolán tanult textilszakon ösztöndíjasként Molnár Béla vezetésével. 1940-től a Nemzeti Színház jelmeztervezője volt nyugdíjazásáig. Festészetet Domanovszky Endrétől tanult 1947-50-ig. Első kiállítása 1965-ben volt a Műcsarnok rendezésben. A Művészeti Alap aktív tagja 1961 óta. Békés megyében Gyulán, Békéscsabán, Szeghalmon, Gyomán és Füzesgyarmaton volt többször kiállítása az elmúlt évtizedekben. Képeit Amerikától Svédországig szívesen vásárolták. Különösen sok képe került ki Németországba és Svájcba. Második lakóhelyén, Tihanyban éveken keresztül rendezett kiállítást számára az ottani Művelődési Ház. Költő barátja Illés Gyula születésének évfordulójára készült emlékkiállításon 1992-ben több képpel részt vett. 1995. januárjában Budapesten, a Népszínházbeli kiállításán szerepelt sikerrel. Kecskeméten, a református Rágay Gyűjtemény őrzi alkotásainak nagy részét.

Szitás Erzsébet Füzesgyarmatnak ajánlotta fel örök időkre festményeinek, rajzainak, akvarelljeinek másik jelentős részét, valamint személyesen gyűjtött népművészeti és egyéb tárgyait, és művészbarátokkal való kapcsolatának néhány dokumentumát.

Szitás Erzsébet képei különböző technikák alkalmazásával készültek. Akvarelljei csodálatos könnyedséggel, frissen, ezernyi árnyalattal láttatják a természet apró rezdüléseit. Olajképei, attól függően, melyik országban készültek, hűen kifejezik a táj és építészete jellemzőit; Svájc hideg kék-fehér hegyeit vagy Erdély arany-barnáit, moha-zöldjeit. De a levegős, szeles Balaton pasztel színei éppoly elragadóak, mint az Alföld rozsdabarnái, föld-szürkéi, az árnyékos fák mögé bújt kicsi házak, az otthonidézők.

A festőművész sok-sok portréja között gyakran ábrázol idős embereket, tört és bölcs öregeket, szelíd anyókákat, mint ahogyan számtalanszor megörökíti magas kort megért édesanyja vonásait. Szívesen meríti témáit a Bibliából és a mítoszok világából. A szerelem és anyaság is meg-megjelenik alkotásain.

A tárlat képekben

A művésznő alkotásaiból